A fülmonitor nem az a szerkezet, amivel az orvos a fület vizsgálja!
Sokkal inkább egy olyan szerkezet, amivel valaki a fülén keresztül figyeli a világot (monitorozza), körülötte lévő eseményeket.
Akik előadóként dolgoznak, szükségük van rá, hogy pontosan tudják, mi történik, ki mit tesz, zenészeknél pedig jellemzően mit játszik, énekel. Akik még nem voltak színpadon, nem is tudják, hogy a teremben vagy méginkább a szabadtéren kifelé szóló hangszórókból a színpadon szinte semmit nem lehet hallani, vagy csak nagyon rosszul. Így aztán a zenészek, előadók sem egymást, sem pedig magukat nem hallják annyira, hogy tisztán tudjanak énekelni, és ne csússzanak el ütemben a többiektől. Ez nemcsak nagy hangerejű rock koncertek esetén szükséges, hanem akár konferáláskor, és klasszikus zene esetén is. Szükségük van tehát arra, hogy visszhallják magukat és egymást.
Ennek hagyományos megoldása, hogy a színpadra befelé szóló hangszórókat helyeznek el (monitor ládákat), amiből az előadók hallhatják magukat és egymást. Minden bizonnyal sokunknak ismerős ezek látványa. Ezt nevezik lábmonitornak, mivel jellemzően az előadók lábához vannak letéve. A színpadmunkások igyekeznek ezeket a ládákat esztétikusan elhelyezni, és előfordul az is, hogy a színpadkép szerves részei.
Alapvetően jó megoldás a lábmonitor, de számos problémát hordoz magában, kezdve azzal, hogy a színpadon befelé szóló hang óriási hangerőt és gerjedést válthat ki, és rontja a kifelé szóló hangképet is.
Elsősorban a lábmonitor és a hangszerek nagy hangereje okozta problémák megoldására találták ki a fülmonitort, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy az előadó egy speciálisan erre a célra kialakított, fülhallgatóban végződő rendszeren keresztül kapja meg a számára szükséges hangot, ami többnyire egy személyre szólóan kikevert hangzás. Nevét így arról kapta, hogy ez egy fülbe helyezett monitor, angolul ezt In Ear Monitor-nak (IEM) hívják.
A rendszer legfontosabb része a fülhallgató, ami akár a felhasználó fülformájára készített, egyedi formájú is lehet. Gyakran ezt a fülhallgatót vezeték nélküli rendszerhez kapcsolják, ami így biztosítja az előadó szabad mozgását.
A világ profi turnézó produkciói már gyakran ilyen rendszereket használnak, mert amellett, hogy megóvja hallásukat, segít is, hogy magasabb szinvonalú, jobb minőségű előadásokkal kápráztassák el a közönséget.
Fülmonitor látható gyakran a műsorvezetők fülében is, akik nem a precíz zenei hangzás érdekében, hanem a rendezői utasítások diszkrét átadása miatt kapnak ilyen fülhallgatót (jellemzően az egyik fülükbe).
A fülmonitor alapvetően az alábbi előnyökkel rendelkezik a lábmonitorhoz képest:
halkabban szól az előadó fülében, mint a színpadi hangnyomás lenne, így óvja az előadó hallását
a kisebb hangerő miatt az előadó és a füle kevésbé fárad el
jelentősen tisztább hangzást biztosít az előadónak, mivel tisztán azt hallja, ami számára ki van keverve, a többi erősítőből, hangszerből származó hangot szinte teljesen kizárja a fülhallgató szigetelése
nincs gerjedés a befelé fordított monitorládák miatt
a monitor nem hallatszik bele a mikrofonokba, így a kifelé szóló (front) hangzás jelentősen tisztább lesz
az előadó magának tud hangerőt állítani
a hangforrás közvetlen közelsége miatt nincs késleltetés a levegőben (330m/s), így főleg gyorsabb zenéknél segít, hogy a zenekar tagjai ne csússzanak el egymáshoz képest
olcsóbb (hasonló minőségű hangot lábmonitorból előállítani jelentősen nagyobb, többszörös költséggel jár)
fizikailag egyszerűbb és könnyebb a monitorrendszer megépítése, mert a súlyos ládák és erősítők helyett kisméretű szetteket kell cipelni (ezért kisebb stábbal is, gyorsabban megépíthető)
nem rontják a színpadképet a monitorládák
gitárosoknak, szintetizátorosoknak és más elektronikus hangszereseknek nincs szükségük a hangszerhez tartozó gitárerősítőkre, alapokra (nem kell megvenniük, cipelniük)
Mindezek az előnyök nemcsak az előadóknak, hanem a velük dolgozó hangmérnökök munkáját is jelentősen segíti.
A fenti előnyöknek köszönhetően a professzionális előadók gyakran használnak fülmonitort szabadtéri- és beltéri zenei produkciók során, TV stúdiókban és zenés színházakban is.
Nem feledkezhetünk el arról, hogy a fülmonitor használatának vannak hátrányai is, bár jóval kevesebb és részben orvosolhatóak:
Ha az alábbiakat tapasztalja, lehet, hogy önnek fülmoitorra van szüksége:
koncert után cseng a füle, vagy csökken, tompul a hallása
koncertről készült felvételen meglepve tapasztalja, hogy hamis, pedig a koncerten ez senkinek nem tűnt fel (a hangok keveredése, összezengése miatt)
nem hallja a színpadon saját énekét, ezért olyan hangerővel kell énekelnie, hogy bereked
gyakran begerjednek a hangszórók, ami fülsüketítő sípolásban végződik
gyakran szétcsúszik a zenekar tempója
a monitorládákból nem kapja vissza azt a dinamikus és részletdús hangzást, amit szeretne
a hangszerek hangja túlságosan összemosódik a színpadon, ezért már esetleg nem is hallja pontosan, hogy melyik mit játszik (főleg, ha például több gitár is van)
drágának és nehézkesnek találja jóminőségű monitorládák beszerzését és cipelését